Megfejtették volna a Bermuda-háromszög rejtélyét

A Bermuda-háromszög legendája napra pontosan 76 éve, 1950. szeptember 17-én született meg, amikor E. V. W. Jones, az Associated Press újságírója egyetlen cikkbe fűzte össze a Florida és Bermuda közötti térségben addig különálló hajó- és repülőgép-eltűnéseket – maga a „háromszög” elnevezés ekkor még nem is létezett. A legismertebb eset az amerikai haditengerészet 19-es repülőrajának esete volt: öt torpedóbombázó 14 fős legénységgel 1945. december 5-én indult gyakorlórepülésre Floridából, és soha nem tért vissza, majd a keresésükre küldött gép is eltűnt. A történet a sajtóban önmagát táplálta tovább: 1952-ben a Fate magazin már egy nagyjából háromszög alakú területhez kötötte az eseteket, a „Bermuda-háromszög” elnevezést pedig csak 1964-ben alkotta meg Vincent Gaddis amerikai író The Deadly Bermuda Triangle című cikkében. Az 1970-es években földönkívüliekről, Atlantiszról, időkapukról és rejtélyes mágneses erőkről szóló elméletek is megjelentek, Charles Berlitz 1974-es világsikerű könyve pedig végleg a popkultúra részévé tette a jelenséget. A legenda hitelessége akkor kezdett megingani, amikor Larry Kusche amerikai kutató visszament az eredeti forrásokhoz – korabeli újságokhoz, meteorológiai adatokhoz és hivatalos jelentésekhez –, és kiderítette, hogy sok történetet kiszíneztek vagy lényeges tényeket hagytak ki belőlük, egyes esetek pedig nem is a térségben történtek. Az amerikai NOAA szerint nincs bizonyíték arra, hogy a térségben gyakoribbak lennének a rejtélyes eltűnések más forgalmas tengeri területekhez képest, hivatalos határa pedig nincs is a háromszögnek – valódi veszélyt inkább a trópusi viharok, a hurrikánok és az erős Golf-áramlat jelentenek, ezekhez társulnak a navigációs és műszaki hibák.