Nagy valószínűséggel Szent László lábszárcsontját találták meg Mezőkövesden
Nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványára bukkantak Mezőkövesden: egy apró csontdarabot több mint fél évszázadon át a helyi Szent László Plébánia egyik szekrényében őriztek. A leleten olvasható latin felirat – „Crus Scti Ladislai Regis Hungariae”, vagyis „Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja” – már korábban is utalt annak eredetére, de a modern vizsgálatok most tudományos bizonyítékokkal erősítették meg a történetet.
A két éve kezdődött kutatás során előbb szénizotópos vizsgálat állapította meg, hogy a csont a 11. századból származik, vagyis Szent László korából. Az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének szakemberei ezután összevetették a csont mitokondriális DNS-profilját a győri székesegyházban őrzött, hiteles Szent László-koponyaereklyével. A két minta teljesen megegyezett. Ez alapján vagy ugyanahhoz a személyhez tartoznak, vagy anyai ági rokonság áll fenn közöttük; a véletlen egyezés valószínűségét a kutatók rendkívül alacsonynak tartják.
Az ereklye feltehetően a 16. századi vallási zavargások idején került ki a váradi sírból, majd a gyöngyösi ferencesekhez jutott. 1958-ban hozták Mezőkövesdre, ahol Novák István plébános 2024-ben mutatta meg Dinyési János helytörténésznek. A kutatás folytatódhat más Szent László-ereklyék, köztük az esztergomi combcsont és a Dubrovnikban őrzött csontok vizsgálatával.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔