Az Affordable Care Act nem fékezte meg eléggé az egészségügyi költségeket
Dana Goldman közgazdász, a USC Schaeffer Institute for Public Policy and Government Service alapító igazgatója 2009-ben még azért támogatta az Affordable Care Act elfogadását, mert a biztosítási lefedettség bővítése mellett a törvény az amerikai egészségügyi kiadások növekedésének mérséklését is ígérte. A reform valóban több ember számára tette elérhetővé a biztosítást, a költséggörbét azonban nem sikerült „meghajlítani”. Egy 2010-es Institute of Medicine-jelentés 2009-re 750–765 milliárd dollárnyi pazarló kiadást becsült, ami az egészségügyi költségek mintegy 30 százaléka volt. Goldman szerint a hasonló elemzések ma már évente akár 1,6 ezermilliárd dollárnyi felesleges kiadást mutatnak ki, továbbra is nagyjából ugyanekkora arányban.
A szerző szerint a törvény költségcsökkentő elemeit a Kongresszus idővel kétpárti támogatással meggyengítette. A Medicare-kiadások túllépése esetén automatikus csökkentéseket előíró Independent Payment Advisory Boardot 2018-ban megszüntették, a nagyvonalú biztosítási csomagokat visszaszorítani hivatott „Cadillac-adót” pedig többszöri halasztás után 2019-ben eltörölték. Goldman úgy látja, az ACA kialakítása közben a megfizethetőségre sem jutott elég figyelem: a biztosítók és egészségügyi szolgáltatók koncentrációja, a szűk szolgáltatói hálózatok és a kórházi felvásárlások növelhették az árakat.
A cikk szerint az egészségügy mintegy 30 százalékát kitevő, csekély vagy semmilyen hasznot nem hozó ellátások visszaszorításához jobb értékelési módszerekre lenne szükség. A USC Schaeffer Center és az Aspen Institute 2021-ben egy független, közpénzből működő egészségügyi technológiaértékelő intézet létrehozását javasolta, amely a tudományos bizonyítékokat, a költségeket és a betegek szempontjait is vizsgálná, árakat azonban nem szabna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔