Brutalista építészetünk kiállítása a Walter Rózsi-villában
A budapesti Walter Rózsi-villában nyílt a „Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát” című kiállítás, amely azt is körbejárja, hogyan vált a nyers beton és monumentális megformálása a hidegháború időszakán túlmutató építészeti stílussá. A brutalizmus a XX. század egyik legbeszédesebb irányzata: különböző politikai és társadalmi rendszereken átívelve közös urbanisztikai nyelvet teremtett. Megjelent az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nagyvárosaiban, a szocialista országok lakótelepein, egyetemi központjaiban és középületeiben, a függetlenné vált afrikai államokban pedig a modernitás kifejezésére és a lakhatási gondok enyhítésére is alkalmazták.
A sokféle környezetben hasonló kérdésekre kerestek választ: hogyan lehet gyorsan, nagy léptékben, korszerű technológiával építeni, hogyan hozható létre új közösségi infrastruktúra, és miként válhat egy épület a társadalmi átalakulás jelképévé. Kovács Dániel és Sebestyén Ágnes Anna kurátori munkája magyar építészek hazai és nemzetközi pályáján keresztül azt vizsgálja, hogyan alakult ki és terjedt el a brutalizmus, milyen helyi sajátosságokat vett fel, és miért lett az építészettörténet egyik legtöbbet vitatott irányzata.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔