Viták a budapesti óriásplakátokról: területi szabályozás vagy zónázás tilalma
Október 1-jén hatályba lép a nyáron elfogadott plakáttörvény, az ezt kiegészítő kormányrendelet, valamint a budapesti szabályozás. A törvény a használható hirdetőeszközöket kevés típusra szűkíti: utcabútorokra, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésekre és a korábban telepített hirdetőoszlopokra. A kormányrendelet ennél többet is megenged, például az óriásplakátot, de csak bizonyos területeken. Budapesten a gyakorlatban szinte csak a citylightok és a belvárosi hirdetőoszlopok maradhatnak.
A 24.hu a szabályok hátteréről és várható hatásáról Bauer Tamást, a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozatának elnökét, Kiss Ambrust, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatóját, valamint a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot kérdezte. A Magyar Reklámszövetség szerint a közterületi plakátolást területi alapon kellene szabályozni. Kiss Ambrus úgy fogalmaz, hogy „nem lehet zónázni a várost”, és azt a kérdést veti fel, miért engedélyezett szinte az egész autópálya-bevezetőn a plakátolás, miközben a fővárosban a megmaradó hirdetési eszközök köre jelentősen szűkül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔