Maui tűzvész utáni vizsgálat: 1400 embernél aggasztó fémkoncentrációt találtak

A 2023-as maui tűzvész egészségügyi utóhatásait feltáró kutatás komoly aggodalmakra ad okot: a PNAS tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint 1400 Mauin élő felnőtt vizeletmintájában mértek az átlagosnál jelentősen magasabb mérgező fémkoncentrációt – és ezek a vizsgálatok nem közvetlenül a katasztrófa után, hanem a tűzvészt követő 6–18 hónapos időszakban zajlottak. A mintákban antimon, mangán, bárium és arzén jelenlétét mutatták ki megemelkedett szinten, és a kutatók összefüggést találtak a szervezetben felhalmozódott fémmennyiség és a rendellenes tüdőfunkció között is.

A jelenség magyarázata az égési folyamatokban rejlik: az extrém hő hatására az épületek, járművek és egyéb tárgyak anyagaiból mikroszkopikus fémrészecskék keletkeznek, amelyek a füsttel a levegőbe kerülnek. A városokat felégető tűzvészek füstje különösen magas fémkoncentrációt tartalmaz, de erdőtüzeknél is felszabadul számos, a talajban lévő ásványi anyagokból eredő vegyület. A kutatók szerint a tűz eloltása után is fennmaradó kitettség forrásai a hamu, a szennyezett talaj és a felkavart por lehetnek, vagyis a veszély az utolsó lángok kialvása után is hónapokig fennmaradhat.

Fontos fenntartás ugyanakkor, hogy a tanulmány egyetlen résztvevőnél sem mért klinikai értelemben vett fémmérgezéshez elégséges koncentrációt, és az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a mért értékekért kizárólag a tűzvész volt-e felelős – ehhez a katasztrófa előtti mintákra is szükség lett volna. Az eredmények mégis figyelmeztető jelzést adnak, különösen annak fényében, hogy Európában is egyre több és pusztítóbb tűzvész terjed szét.