Kallas: ha Moszkva Európa biztonságáról akar tárgyalni, csapdát állít
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Dublinban elutasította, hogy a tűzszünet előtt Európa a kontinens biztonsági rendjéről tárgyaljon Moszkvával. A Guardian szerint azzal érvelt, hogy van egy agresszor és egy áldozat, az agresszornak nincsenek valódi biztonsági aggályai, mert soha senki nem támadta meg, ők támadtak másokat. Az észt politikus szerint Oroszország csapdát állít, amikor az európai biztonságot hozza szóba, mert így tereli el a figyelmet saját agressziójáról. A Mezha ukrán hírportál szerint a sorrendet is kimondta: előbb tűzszünet, aztán békemegállapodás, és csak utána bármi más. Friedrich Merz német kancellár hasonlóan látja: az európai biztonsági architektúráról nem kell tárgyalni, mert az már létezik.
A vita Jared Kushner csütörtök esti bejelentése után éleződött ki: Donald Trump megbízottja szerint Oroszország és Ukrajna beleegyezett, hogy a következő fordulóba az európaiakat is bevonják. A Kreml pénteken ellentmondott: előbb Európa „valódi szándékait” akarja látni. Vlagyimir Medinszkij orosz főtárgyaló szerint nem világos, mit kellene Európával megbeszélni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magától értetődőnek nevezte Európa részvételét, saját érdekei és Ukrajna támogatása miatt; Merz szerint Németország tagja lesz egy esetleges európai delegációnak.
Napközben az volt a kérdés, ki képviselje Európát. Az Euronews szerint Ukrajna és az Egyesült Államok egyetlen képviselőt kért, és Kallas magát ajánlotta, hozzátéve, hogy az oroszok nem akarják őt, de az EU sem dönt Oroszország képviselőjéről. A Guardian szerint egyre többen több szereplőt akartak; Párizs és Berlin a brit–francia–német E3 megbízottjait is az uniós képviselők mellé tette volna, a kisebb tagállamok inkább António Costára és Kallasra. Végül a csapat győzött: Costa, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az uniós intézmények mellett Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország, a hajlandók koalíciójának E5-ös csoportja képviseli Európát. Moszkva a Guardian szerint a 2021-es követeléseit élesztette újra: az orosz külügyminisztérium 2021. december 17-én, a teljes körű invázió előtt két szerződéstervezetet tett közzé, egyet az Egyesült Államokkal, egyet a NATO-tagállamokkal. A Brookings szerint a NATO-nak vállalnia kellett volna, hogy nem bővül, és nem állomásoztat erőket azokban az országokban, amelyek 1997 májusa után csatlakoztak; a NATO ezt akkor elutasította, mert sértette volna a közép- és kelet-európai országok szuverenitását.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔