A Whalefall nem tudja megismételni a Mentőexpedíció sikerét
A Whalefall Daniel Kraus 2023-as regényének filmadaptációja, amely egy különleges, ám nehezen hihető túlélőhelyzetet állít a középpontba: Jay Gardiner búvárként egy óriáskalmárral kerül összetűzésbe, majd egy ámbráscet nyeli el. A történet a Mentőexpedícióhoz hasonlóan egy elszigetelt főhős tudására és találékonyságára épít, de a kritika szerint nem tudja megteremteni ugyanazt a hiteles fizikai és érzelmi tétet. A film inkább a Mentőexpedíció és a 127 óra receptjét próbálja összegyúrni, miközben a főhős sorozatos felelőtlen döntései egyre kevésbé teszik komolyan vehetővé a helyzetét.
Jay vakmerősége összefügg apja halálával. Mitt, a búvár és hajóskapitány, mesotheliomában szenvedve öngyilkosságot követ el: súlyokat erősít magára, majd a tengerbe ugrik, hogy abban a közegben haljon meg, amely egész életében fontos volt számára. Egy évvel később Jay még mindig nem olvasta el apja hátrahagyott levelét, és a temetőt is kerüli. A bűntudat és a gyász miatt mégis megpróbálja helyrehozni a múltat, ezért figyelmen kívül hagyja a búvárbiztonsági szabályokat, valamint Hewey és a parti őrség figyelmeztetéseit.
Josh Brolin erős alakítást nyújt Mitt szerepében, a film pedig nagyszabású, gyakorlati díszletekkel érzékelteti a cet belsejének nyirkos, szűk világát. A visszaemlékezések azonban túl kiszámíthatóan kapcsolódnak az aktuális veszélyekhez, az apa-fiú kapcsolat pedig nem kap elég mélységet. A kritika szerint a látvány és a színészi játék ellenére a Whalefall sablonos, helyenként abszurd túlélőfilm marad, amelynek veszteségről szóló történetéhez nem illik a túlzottan játékos hangütés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔