A gyenge napsugárzás is károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét
A QIMR Berghofer ausztrál kutatása szerint a gyenge napsugárzás sem tekinthető teljesen veszélytelennek: már olyan ultraibolya (UV) dózis is kimutatható DNS-károsodást okozhat a bőrsejtekben, amely nem vált ki látható bőrpírt. A vizsgálatban 58, világos vagy olívás bőrű ember vett részt. A kutatók a résztvevők hátának egy kijelölt területét több napon át alacsonyabb, például délelőtti, illetve magasabb, például déli UV-intenzitásnak tették ki, majd szövettani mintákban keresték a DNS- és immunválasz jeleit.
A kutatók azt találták, hogy a károsodás akkor is megjelent, ha ugyanaz az UV-mennyiség rövidebb, erősebb vagy hosszabb, gyengébb napsugárzásból származott. Rachel Neale professzor szerint a teljes dózis számít, nem az, hogy mennyi idő alatt éri el a bőrt. A mintákban emelkedett a DNS-sérülésre reagáló p53 fehérje szintje, és UV okozta DNS-elváltozásokat is mértek, noha a résztvevők bőre nem vált rózsaszínűvé.
David Whiteman professzor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a résztvevőknél már rák alakult volna ki. A sok apró, mindennapi UV-terhelés azonban hónapok és évek alatt összeadódhat, mutációkat idézhet elő, és hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához. A kutatás a Photochemistry and Photobiology folyóiratban jelent meg. A szerzők nem a napfény teljes kerülését javasolják, hanem a fényvédelem következetesebb alkalmazását, különösen akkor, amikor az UV-index eléri a 3-as értéket, illetve rövid, előre nem tervezett szabadtéri tartózkodáskor is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔