Az ügyészség elismerte Seszták Miklós rejtett megfigyelését
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a büntetőeljárási törvény lehetővé tette Seszták Miklós rejtett megfigyelését még országgyűlési mentelmi jogának felfüggesztése előtt is. A hatóság a törvény 215. paragrafusának megfelelő rendelkezésére hivatkozott, és közölte: a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön szabályok ezt nem zárják ki. A 719. paragrafus első bekezdése a mentelmi jog felfüggesztéséig csak a gyanúsítást, a kényszerintézkedést és a vádemelést tiltja.
A KNYF ugyanakkor határozottan tagadta, hogy Papp Gábor ügyvéddel szemben leplezett eszközt alkalmaztak volna, vagy rá irányult volna rejtett figyelés. Azt is közölték, hogy szeptember 28-án, körülbelül reggel 9 órakor, a mentelmi jog felfüggesztésének napján adták át az eljárás átvételéről szóló határozatot. Ezt követően a nyomozó ügyészek már nem végeztek eljárási cselekményt az ügyben, és a főügyészség nem tudja, milyen irat készült a rejtett figyelés eredményéről, illetve mi lett annak a sorsa.
A nyomozás egy, a Volánbusz szolgáltatásait és buszbeszerzéseit érintő, milliárdos vesztegetési ügyben folyik. A hatóság szerint Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át. A mentelmi jog felfüggesztését szeptember 22-én kezdeményezték, az Országgyűlés pedig szeptember 28-án döntött róla. A KDNP nemzetbiztonsági bizottsági vizsgálatot követel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔