Az OKFŐ vezetője szerint azonnali átalakítás kell a magyar egészségügyben
Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője a „Hagyományokra épülő partnerség: Svájci–magyar iránytű az egészségügy jövőjének alakításához” című svájci–magyar fórumon azt mondta, az ellátórendszer újragondolása nem halasztható. A hazai kórházhálózat jelentős része még a múlt századi viszonyokra épül, fenntartása sok erőforrást emészt fel, miközben az orvostechnológia és az ellátásszervezés megváltozott: számos beavatkozás ma már nem igényel kórházi felvételt, máshol viszont erősebb technológiai koncentráció kell. A feladatok újraosztását és a kapacitások összehangolását vizsgáló modellprogram Debrecen és Nyíregyháza térségében már elindult.
A tanácskozáson kormányzati, egészségügyi, tudományos és gyógyszeripari szereplők vitatták a fenntarthatóságot, a betegek hozzáférését, a fejlesztési és kohéziós forrásokat, valamint azt, hogy a 2027-es egészségügyi költségvetés tervezete jelentős többletforrást tartalmaz. Egyetértés volt abban, hogy az elmúlt évek túlzott központosítása és bürokráciája gátolja a hatékony működést. László Csaba volt pénzügyminiszter és Tótth is a decentralizáció mellett érvelt, de az OKFŐ vezetője leszögezte: nem a korábbi, önkormányzati fenntartású rendszert kell visszaállítani, hanem két-három vármegyét összefogó régióknak kellene nagyobb döntési önállóságot kapniuk. Ez a méret elég ahhoz, hogy a lakosság szükségleteinek nagy részét helyben lássák el, miközben egyes kiemelt szolgáltatások országos irányítás alatt maradnának.
László Csaba szerint a pluszpénz önmagában nem hoz arányos javulást egy korszerűtlen rendszerben, ha elmarad a feladatok és az ösztönzők átalakítása. Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a beruházásoknál már az előkészítésnél garantálni kell a hosszú távú fenntarthatóságot, és a bekerülési költség mellett a szakmai eredményességet és a betegek valós egészségnyereségét is figyelembe kell venni.