Kongói Demokratikus Köztársaság: 66 katonát halálra ítéltek gyávasági vádért az FRN lázadókkal vívott harcban
A gomai helyőrségi katonai bíróság a Kongói Demokratikus Köztársaságban 66 katonát ítélt halálra gyávaság, lázadás és parancsmegtagadás vádjával, miután a vádlottak állítás szerint elhagyták állásaikat, és nem teljesítették a közvetlen utasításokat. Az ügyészek hetven vádlottnál kértek halálbüntetést, egy hírszerzőtiszt esetében tízéves börtönt; a bíróság négy embert felmentett. Legalább 71 FARDC-katonát tartóztattak le több, egymástól független incidensben, amikor a hadsereg és a lázadó csoportok Uganda, Ruanda és Burundi határvidéki harcaiban állást hagytak el, vagy elmenekültek az FRN-nel vívott összecsapások elől. Dieudonné Kasereka őrnagy, a FARDC érintett térségbeli kommunikációs vezetője szerint a vádakra azért volt szükség, hogy szigorítsák a fegyelmet az északi és déli Kivu tartományokban. Az FRN (Front for the Refoundation of the Nation) esernyőszervezet, benne van a March 23 Movement (M23) és az Alliance River Congo (AFC) is; gyökerei az 1994-es ruandai népirtáshoz és a kongói tutsi milíciákhoz nyúlnak. Vezetője a volt elnök, Joseph Kabila; miután Félix Tshisekedi 2019-ben hatalomra került, Kabila politikailag elszigetelődött, és önkéntes száműzetésbe vonult egy akkor M23 által megszállt területre. A konfliktust bonyolítja a FDLR, etnikai ruandai hutu milícia Dél-Kivuban. Paul Kagame ruandai elnök tagadta az érintettséget, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a nemzetközi közösség szerint azonban a ruandai szerepvállalás bizonyítékai egyértelműek; Ruanda részt vett a 2025-ös, amerikai közvetítésű békeegyezményben is, amelyet sokan inkább amerikai gazdasági érdekeket szolgáló, a konfliktust kevéssé rendező lépésnek tartottak. Az ENSZ korábban elítélte az FRN-t és ruandai katonákat gyilkosság, kínzás, bántalmazás, testi fenyítés, kényszersorozás, kizsákmányoló munka és gyermekkatonák alkalmazása miatt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔