Vidéken is súlyos áldozatokat követelt az 1956-os forradalom leverése
Az 1956-os forradalom leverése nemcsak Budapestet sújtotta: vidéki városokban és falvakban is tömegek álltak ki a szabadság mellett, majd a megtorlás az egész országban éreztette hatását. Az első sortűz már október 23-án eldördült Debrecenben, ahol a karhatalom a békésen tüntető tömegbe lőtt. Országszerte több mint száz sortűzre került sor, miközben a vidéki eseményeket nem egyetlen központi forgatókönyv alakította. Az egyetemisták hírlánca, a helyi sérelmek, a parasztság elégedetlensége és a nagyvárosok hatása egyaránt szerepet játszott.
A Csatazaj podcast rendhagyó epizódja a forradalom vidéki, különösen debreceni történeteit járja körül. Püski Levente, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi tanára és Csiszár Imre történész-etnográfus, a HUN–REN Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa beszélnek a forradalom kitörésének okairól, a parasztság és az egyetemisták részvételéről, a hírek terjedéséről, valamint a helyi forradalmi bizottmányok működéséről.
A beszélgetést október 22-én, a Debreceni Egyetem és Egyetemi és Nemzeti Könyvtár 1956 hetvenedik évfordulójára szervezett programsorozatán, közönség előtt rögzítették. A megtorlás méretét jól érzékelteti, hogy Hajdú-Bihar megyében csaknem nyolcszáz embert vontak eljárás alá. Az epizód azt mutatja be, hogyan vált a forradalom országos mozgalommá, és milyen súlyos következményekkel járt a vidéki közösségek számára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔