Sophie Calle a turneri bemutatóról: néha kegyetlen dolgokat csinál, és megéri

Sophie Calle, Franciaország legismertebb konceptuális művésze, 72 évesen nyitja meg közel két évtized után első nagy brit tárlatát. A Something Missing? a margate-i Turner Contemporaryben fotókat, videókat és installációkat gyűjt 1986-tól 2024-ig. Témája a hiány: elhunyt szülei, egy volt szerető, elvetett ötletek. Az interjúban barátságosnak mutatkozott, bánatot a munkái miatt nem vállalt.

Csaknem ötven éve él ugyanabban a párizsi lakásban. Idegeneket hívott az ágyába, szállodai takarítónak álcázva a vendégek holmiját dokumentálta, egy talált címtár számait felhívta. Azt mondja, azért lett művész, hogy elcsábítsa apját, a pop- és konceptuális művészetet gyűjtő orvost. Huszonhat évesen tért haza stoppos útjáról; nem tudott festeni, de szeretett írni, a fénykép lehetségesnek tűnt. 1980-ban egy partin megismert férfit Párizsból Velencéig követte szőke parókában.

Amikor anyja 2006-ban haldoklott, filmet készített, nehogy elszalassza az utolsó lélegzetét; a projekt távolságot adott. Apja 2015-ös halála után abbahagyta a művészetet, hogy az apa mindent lásson, amit alkotott, majd unalomból újra kezdett. Halállal foglalkozik, sírkövét megrendelte, nekrológot íratott és szerkesztett. 2023-as befejezetlen munkái is Margate-be kerülnek. Néha egy ötlet túl kegyetlen; máskor „kegyetlen dolgokat csinál, és megéri”. Az 1986-os The Blindben vakon születetteket kért a szépség leírására; az első férfi válasza felmentést adott.