A világörökségi vlkolineci falut ellepte a tömegturizmus

A szlovákiai Vlkolinec mindössze tizenhét lakójának mindennapjait a tömegturizmus tette élhetetlenné, mióta a falu világörökségi helyszínné vált. A kis település lakói szerint a kinevezés óta bámészkodó tömegek lepték el a helyet, és a korábbi, csendes életforma már nem tartható. A falu továbbra is festői kispuszta, de a túlzsúfoltság miatt a lakók a látvány és a nyugtalanság között rekedtek.

A világörökségi cím általában védelmet és ismertséget jelent, Vlkolinecben azonban a hatás fordított: a védett státusz hozta el a tömeget, amely a tizenhét fős közösség számára már nem kezelhető. A lakók arról beszélnek, hogy a falu azóta nem otthon, hanem látványosság, ahol az idegenek áradata felülírja a helyben élők ritmusát. A gawking, bámuló tömeg nem vendégsereg, hanem állandó jelenlét, amely a mindennapokat szorítja ki.

A történet lényege ezért nem a falu szépsége, hanem a lépték: tizenhét emberrel szemben a világörökség által vonzott tömegturizmus. Vlkolinec lakói szerint a helyszínné válás óta a település élhetetlen, és ők a képeslapra illő kép és a túlzsúfoltság miatti nyugtalanság között maradtak, anélkül, hogy a mindennapi életük visszatérhetne a korábbi kerékvágásba.