Az amerikai–szaúdi nukleáris megállapodás proliferation kockázatokat hordoz

Az új amerikai–szaúdi nukleáris együttműködési megállapodás a Kongresszus kötelező felülvizsgálata alatt áll. Chris Wright energiaügyi miniszter a nukleáris biztonság és a nemterjesztés „legmagasabb standardjait” emlegeti, Donald Trump szerint Szaúd-Arábiában „nem lesz dúsítás”. A szöveg mégis kétéves tanulmányt ír elő az urániumdúsítás megvalósíthatóságáról – reaktorüzemanyaghoz és atombombához is használható technológiáról –, és nem kötelezi Rijádot az Additional Protocolra, a rejtett nukleáris tevékenység felderítését szolgáló szigorúbb nemzetközi ellenőrzésekre. Szaúdi tisztségviselők korábban nukleáris fegyverrel fenyegetőztek, ha Irán is így tesz.

A Trump-adminisztráció a 30 éves paktumot több milliárd dolláros üzletként hirdeti amerikai nukleáris cégeknek. Ha lesz dúsítás, szerintük évek múlva amerikai építésű, tulajdonú és üzemeltetésű „black box” létesítményben történne, Rijád pedig állítólag csak amerikai beszállítókat használna. Washington szerint ő ellenőrzi a programot; az exkluzivitás és a black box a szerződésben nem szerepel, magánjellegű melléklevelekben lehet. A 123-as megállapodás Washingtonról mint Rijád „választott partneréről” beszél, rögzíti az együttműködési „szándékot” és a minősített amerikai partnerektől való vásárlást, de nem zárja ki a többi partnert. Mozgástér esetén Szaúd-Arábia saját úton vagy harmadik féllel is dúsíthatna. A paktum évtizedes amerikai ellenproliferációs politikát törölne el.