Trump felvetette amerikai fegyverek eladását Kínának, majd Tajvanra hivatkozott
Donald Trump és Hszi Csin-ping csúcstalálkozója után David Perdue, az Egyesült Államok kínai nagykövete azt mondta, hogy az amerikai elnök megkérdezte kínai kollégájától, érdekelné-e amerikai fegyverrendszerek vásárlása. A kijelentés azért váltott ki azonnal komoly visszhangot, mert az amerikai törvények tiltják a fegyvereladást Kínának, az amerikai külügyminisztérium pedig közölte: nincs ilyen ajánlat vagy terv. A kínai média ugyanakkor kedvezően fogadta a felvetést.
Trump később nem zárta ki, hogy egy ilyen üzlet jó ötlet lehetne, és azt mondta, Kína bizonyára szívesen beruházna amerikai fegyverekbe. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kérdést nem beszélték meg, és Perdue talán Tajvanra gondolt, amikor a beszélgetésről beszámolt. A diplomáciai zavar így tovább nőtt, miközben maga a felvetés is fontos geopolitikai kérdéseket vetett fel.
Egy esetleges fegyverüzlet Peking számára nemcsak katonai beszerzést jelentene: hozzáférést nyerhetne olyan technológiákhoz, amelyeket saját fejlesztéseiben is hasznosíthatna. Washington éppen ezért érzékenyen kezeli a kínai technológiai hozzáférést. Ezt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a Szaúd-Arábiának tervezett, mintegy 24,3 milliárd dolláros, 50 darab F–35-ös vadászgépről szóló üzlet kapcsán is attól tartanak, hogy Kína a szaúdi gazdasági és telekommunikációs kapcsolatok révén információkhoz juthatna.