Szakértő: nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, akár csökkenteni is lehetne
Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon nem a 65 éves nyugdíjkorhatár további emelésére, hanem annak csökkentésére lenne szükség. A 65 éves korban várható további élettartam az Európai Unióban férfiaknál átlagosan 19, nőknél 21 év, Magyarországon viszont csak 14,6, illetve 18,2 év; a 4,4 éves uniós elmaradás miatt a szakértő indokoltnak tartaná a korhatár 64 évre csökkentését, amíg az ország fel nem zárkózik az európai átlaghoz. A korhatár 2010 óta 62-ről 65 évre nőtt, és jelenleg 11 uniós tagállamnál is magasabb; Farkas szerint az emelés gyorsabb volt, mint a várható további élettartam javulása, ezért rövid távon semmi nem indokolja az újabb növelést.
Az emelés kérdése szerinte igazán 2037 után válhat sürgetővé, amikor az 1973 és 1977 között született Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása öt év alatt közel 400 ezerrel növelheti a nyugdíjasok számát. A korhatáremelés valódi célja, hogy az emberek tovább maradjanak járulékfizetők. Téves az az állítás, hogy a férfiak 40 százaléka nem éri meg a korhatárt: a férfiak 73, a nők 87 százaléka betölti a 65. életévét. A férfiak átlagosan kevesebb mint 15 évet töltenek nyugdíjban, a nőknél – részben a Nők40 miatt – ez akár 21 év is lehet. Az Y, Z és alfa nemzedékek akár negyedszázadnál is hosszabb időt tölthetnek majd nyugdíjban. Európában Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nőhet a korhatár. 2027-ben 991 milliárd forint érkezhet a Nyugdíjbiztosítási Alapba a büdzsé más bevételeinek terhére. Farkas átfogó nyugdíjreformot és korhatár előtti nyugdíjazást lehetővé tevő rendszert is szükségesnek tart.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔