Az Euclid űrteleszkóp 31 ősi kvazárt talált, köztük rekordkorú, billió Nap fényerejű példányokat
Az ESA 2023-ban indított Euclid űrteleszkópja 31 kivételesen ősi kvazárt azonosított, köztük kettőt, amelyek a valaha megfigyelt legkorábbi példányok. Ezek a szupernagy fekete lyukak hajtotta galaktikus magok már akkor is nagyjából billió Nap fényével ragyogtak, amikor a Világegyetem mindössze 670 millió éves volt, mai korának körülbelül 5 százalékán. A kvazárok a galaxisok történetének viszonylag rövid szakaszában jelennek meg, amikor hatalmas mennyiségű gáz zuhan a központi fekete lyukba, és a mag százszor-ezerszer fényesebben ragyog, mint a galaxis többi része együttvéve. Az ősuniversum ilyen objektumai ritkák, fényük halvány, és könnyen összetéveszthetők közeli csillagokkal; Euclid nagy égboltfelmérése és halványforrás-érzékenysége ezért fordulatot hozott. A 31 új kvazár közül 12 vöröseltolódása legalább 7, tehát fényük a kozmosz első 770 millió évéből érkezik. A két rekorder: EUCL J172902.75+641018.1 (z=7,77) és EUCL J125308.55+705432.3 (z=7,69); mindkettő több mint 13 milliárd fényévre van. A korábbi csúcsot egy 2021-es, z=7,64 objektum tartotta. Több mint egy évtized kellett az első tíz z≥7 kvazárhoz; Euclid egy év alatt túlszárnyalta ezt. A Leideni Egyetemről Daming Yang, az ESA Euclid-csapatából Antonio La Marca szerint ez az első valódi „népszámlálás” a kozmikus hajnal kvazárjairól, és a halványabb példányok révén reprezentatívabb képet ad a populációról.