Az EU és Kanada szorosabb kapcsolatot épít a globális bizonytalanság közepette
Pénteken Montrealban tartották a Kanada–EU csúcstalálkozót: Mark Carney miniszterelnök Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel és Antonio Costa európai tanácselnökkel digitális kereskedelmi megállapodást és további egyezményeket írt alá. A felek „Jövő szövetsége” néven indították el a szorosabb együttműködést; Ottawa a blokk első úgynevezett „társult tagja” lenne, noha ennek a kifejezésnek nincs uniós jogalapja, és egyes tagállamok vitatják. Carney az X-en azt írta, a lehető legszorosabb partnerséget építik, amely messze van a teljes tagságtól, de Kanadát az Európai Unió első társult tagjává tenné. Közölték: Montrealban több mint húsz intézkedést hoztak, amelyek a megfizethetőséget, a lehetőségeket és az Atlanti-óceán mindkét partján a szuverenitást szolgálják. Közös nyilatkozatuk szerint az Európai Beruházási Bank kanadai kritikus nyersanyagokba, különösen nyersásványokba fektet; előrelépnének a mesterséges intelligencia biztonsága terén is. A dokumentum szerint egy veszélyesebb, megosztottabb világban a szuverenitás már nem merül ki az élelmezésben, az energiában és a védelemben: kell a kritikus ásványok, a félvezetők, a fizetési rendszerek, az energia, az oltóanyagok, az űralapú kommunikáció és a mesterséges intelligencia biztonságos elérése. Ukrajna is napirenden volt: Kanada csatlakozik az EU 90 milliárd eurós (103 milliárd dolláros) kijevi támogatási hiteléhez, Carney első körben 500 millió eurót (558 millió dollárt) jelentett be. Tárgyalásokat indítanak arról is, hogy Kanada mélyebben kapcsolódjon az Erasmus+ diákcsereprogramhoz. A háttér Donald Trump vámfenyegetései: Washington szövetségesei máshol keresnek szorosabb kapcsolatot; Carney és Trump kereskedelmi vitában áll, a két ország között tárgyalások folynak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔