A GKI szerint az uniós pénzek csak 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a magyar GDP-növekedést
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a hazahozható uniós támogatások 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a magyar GDP növekedését, ami a rendelkezésre álló forrásokhoz képest szerény. Az elemzés apropója, hogy az EU Tanácsa kedden elfogadta az Európai Bizottság javaslatát: 4,2 milliárd euró kohéziós forrás válik hozzáférhetővé. A kutató szerint a mintegy 5900 milliárd forintos keret jelentős, de csak egy része jelenik meg új beruházásként. Ebből 969 milliárd forint már lezárt projektek utólagos megtérítése, így nem teremt új reálgazdasági keresletet. A magas importigény – például a szélerőmű-beruházásoknál – miatt a támogatások egy része külföldi termékekre és szolgáltatásokra megy. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a Magyar Fejlesztési Bank október közepén 270 milliárd forintos, kamatmentes Ganz Ábrahám Európai Uniós Vállalati Hitelprogramokat (Ganz nullás hitelek) hirdetett; a szakmai értékelés szerint ez nem új forrás, hanem a GINOP Plusz (KKV Technológia Plusz és Nemzeti Bajnokok) le nem kötött maradványainak átcímkézése. A jövő év első negyedévére ígért, friss uniós forrású MFB-programokat kamattámogatás nélkül, kereskedelmi banki refinanszírozással indítanák. Július közepétől a Széchenyi Kártya likviditási és folyószámlahiteleinek fix 3 százalékos kamata 3 havi BUBOR-hoz kötötté vált, augusztusban az állami viszontgarancia plafonja 12 800 milliárdról 11 200 milliárd forintra csökkent. A drágább működési finanszírozás és a kereslethiány mellett ez a szerző szerint aligha elég a 2,4 százalékos GDP-növekedési célhoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔