Az IMF gyorsabb reformokat és nagyobb versenyt sürget Magyarországon
A Nemzetközi Valutaalap szerint Közép- és Kelet-Európa az elmúlt két évtizedben jelentősen közeledett az Európai Unió fejlettségi szintjéhez: az egy főre jutó reáljövedelem az uniós átlag 2004-es 50 százalékáról 2025-re csaknem 70 százalékra nőtt. A felzárkózást az uniós csatlakozás, a külföldi működőtőke és az európai értékláncokba való bekapcsolódás segítette, de az IMF szerint ez a növekedési modell veszít a lendületéből.
A térség egyre kevésbé támaszkodhat máshol kifejlesztett technológiák átvételére, ezért saját készségekre, innovációra, ötletekre és márkákra van szükség. A vállalatok azonban a fejlettebb gazdaságok cégeinél kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, digitalizációra, adatokra, szoftverekre és képzésre. Az IMF számítása szerint a reformokban meglévő lemaradás felének ledolgozása mintegy 6,4 százalékkal javíthatná a termelékenységet.
Magyarország egyszerre mutatja a régió lehetőségeit és problémáit: erős ipari bázissal és jelentős európai beágyazottsággal rendelkezik, miközben lassult a növekedés, a bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, a költségvetési hiány pedig magas. Kostial szerint három területen kell előrelépni: költségvetési konszolidációra, kiszámíthatóbb üzleti környezetre és képzettebb munkaerőre, valamint az európai integráció mélyítésére van szükség. Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése jelentős kiigazítást igényel, miközben védeni kell a kritikus beruházásokat és a rászorulókat. Az állami jelenlét csökkentése pedig nagyobb teret adhatna a magánberuházásoknak és az innovációnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔