Magyar kutatók szerint a várandósság alatti fertőzés veszélyesebb az utódra, mint az oltás

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai egereken vizsgálták, milyen hatással lehet a várandósság alatti immunválasz az utódok idegrendszeri fejlődésére. A kutatásban a vírusfertőzést utánzó kezelést egy COVID-19 elleni mRNS-vakcinával és influenzaoltással hasonlították össze. Az eredmény szerint a fertőzést utánzó beavatkozás erős gyulladást váltott ki az anya szervezetében és a magzati agyban, az utódoknál pedig több életkorban tartós eltéréseket okozott a társas viselkedésben és az ismétlődő cselekvésekben. Felnőtt állatok agyában a BDNF nevű, az idegsejtek túlélését és növekedését segítő fehérje szintje is tartósan alacsonyabb volt.

A COVID-19-vakcina ezzel szemben csak mérsékelt anyai immunválaszt idézett elő, és nem okozott kifejezett magzati agyi gyulladást. A fiatal egereknél néhány enyhe, életkortól és nemtől függő viselkedési eltérést megfigyeltek, ezek azonban felnőttkorra eltűntek, és nem alkottak autizmusra jellemző, egységes mintázatot. Az influenzaoltás hatása szintén jóval enyhébb és átmenetibb volt, mint a fertőzést utánzó kezelésé.

A kutatók szerint ezért a várandósság alatti oltás kockázatát nem önmagában, hanem a fertőzés lehetséges következményeivel összevetve érdemes értékelni. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az eredmények egérkísérletből származnak, így az emberi idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatások megítéléséhez további vizsgálatok szükségesek.