Kincsnek nyilvánították a Man-szigeten talált viking kori leletegyüttest
Hivatalosan kincsnek nyilvánították azt a mintegy ezerszáz éves viking leletegyüttest, amelyet fémkeresővel találtak a Man-szigeten. A tárgyakat Daniel Crowe és Rhett Britton fedezte fel idén februárban; a Douglas Courthouse meghallgatásán James Brooks halottkém emelte ki, hogy a fémműves munka minősége a mai szabványok szerint is kivételes. A Manx National Heritage szerint a leletek egy férfi és egy nő sírmellékletei lehetnek a Kr. u. 900 körüli időből.
A földből gazdagon díszített kard, három bronzmelltű, bronzmerőkanál, fejszefej, kereskedelmi súlyok és mérleg került elő, valamint üsttöredékek. A kardot a temetkezési szokásoknak megfelelően szándékosan kettétörték; a szigeten mindössze három ismert példány visel hasonló ezüstdíszítést. A három bronzmelltű közül az egyik üvegközéppel és aranyozott spirálmintával készült: ilyen típust először találtak a Man-szigeten. A másik kettő csupán a második ilyen pár a szigetről; az elsőt 2018-ban John Crowe és Craig Evans találta, és 2021-ben állították ki.
Allison Fox, a Manx National Heritage régészeti kurátora szerint a maradványokat a mezőgazdaság bolygatta meg, a tárgyak mintegy száz méteres körben szóródtak szét. A melltűk a sziget eddig ismert legkorábbi viking női temetkezésére utalhatnak. A restaurálás után a Manx Múzeumban mutatják be a leleteket. A sziget a 9. század végén és a 10. század elején a skandináv terjeszkedés fontos állomása volt az Ír-tengeren; a norvég telepesek a kelta hagyománnyal norvég-gael keverékkultúrát hoztak létre, ami a rúnaköveken és a Tynwald kialakulásában is tetten érhető.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔