Az anyával kialakított erős kapcsolat növelheti a gyermekkori traumák utáni ellenálló képességet
Egy nagyszabású, hosszú távú kutatás azt vizsgálta, mi segítheti a gyermekkori bántalmazást átélt embereket abban, hogy felnőttként jobban alkalmazkodjanak a nehézségekhez. A Stress and Health folyóiratban közölt tanulmány 5112 résztvevő adataira épült. A kutatás alanyait 11–21 éves koruktól a 24–33 éves koruk közötti időszakig követték, majd azt is felmérték, érte-e őket 18 éves koruk előtt érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás a gondozóik részéről.
A kutatók a felnőttek testi, lelki és társadalmi helyzetét egyszerre elemezték. Vizsgálták többek között a vérnyomást, a pulzust, a derékbőséget, a testtömegindexet, a koleszterin- és vércukorszintet, valamint az immunrendszer működését. Emellett a depressziós tüneteket, az iskolai végzettséget és a személyes jövedelmet is figyelembe vették. Ez a biopszichoszociális megközelítés azt mutatja meg, hogy a trauma nemcsak egyetlen területen hagyhat nyomot.
Az eredmények szerint azoknál a serdülőknél, akik meleg, érzelmileg támogató kapcsolatot ápoltak egy anyafigurával, nagyobb eséllyel alakult ki később ellenállóbb alkalmazkodás. A kevesebb ülő képernyőidő – például a televíziózás, videónézés vagy számítógépes játék – szintén kedvező előrejelzőnek bizonyult. A kutatás így arra hívja fel a figyelmet, hogy a családi kapcsolatok és a mindennapi szokások egyaránt fontos védő tényezők lehetnek a bántalmazást elszenvedett fiatalok számára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔