ENSZ-reformról és nukleáris kockázatokról állapodott meg Hszi, Putyin és Trump
Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Donald Trump november 19-én, a kínai Sencsenben tartott első háromoldalú csúcstalálkozójukon békenyilatkozatot fogadott el. A dokumentumban megerősítették, hogy nukleáris háborút soha nem szabad vívniuk az államoknak, emellett az ENSZ reformjának előmozdítását, a finomított kőolajtermékek szállításának növelését és az állami tisztségviselők nemzetközi bíróságok előtti mentességének fenntartását ígérték.
A megállapodás Trump háromnapos ázsiai diplomáciai körútjának lezárása volt, amely a látványos találkozó ellenére kevés kézzelfogható eredményt hozott. A nyilatkozat különösen érzékeny pontja a nemzetközi bíróságokkal kapcsolatos álláspont, mivel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin és további öt orosz tisztségviselő ellen. Putyint és Maria Lvova-Belovát ukrán gyermekek jogellenes deportálásával és áttelepítésével vádolják, Moszkva azonban elutasítja ezeket az állításokat.
A találkozó diplomáciai sikert jelentett Putyin számára, aki a háború és a nyugati szankciók miatt nemzetközileg elszigetelődött. Trump és Putyin egyaránt történelminek nevezte az egyeztetést, Hszi viszont közvetlenül nem beszélt Ukrajnáról. A három ország között továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak az ukrajnai háború, Irán, a nukleáris fegyverek és a kereskedelem kérdésében, ezért az egyezség tartóssága bizonytalan. A találkozó az Egyesült Államok szövetségesei és a kisebb országok körében is aggodalmat keltett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔