A kutyák az emberekhez hasonlóan tagolják szavakra a beszédet

Az ELTE Etológiai Tanszékén működő, Andics Attila vezette Neuroetológiai Kutatócsoport azt vizsgálta, miként találják meg a kutyák a szavak határait a folyamatos emberi beszédben. A Science folyóiratban közölt kutatás során emberek és kutyák agyi működését rögzítették noninvazív elektroenkefalográfiával, vagyis EEG-vel. Az eredmények szerint mindkét faj hasonló módon támaszkodik a hallott beszéd mássalhangzó-mintázataira a szavak elkülönítésekor.

A legtöbb nyelvben a mássalhangzók több információt hordoznak a szavak azonosságáról, mint a magánhangzók, noha utóbbiak akusztikailag feltűnőbbek. Korábban már kimutatták, hogy az emberek beszédfeldolgozása ezt a lexikai szempontból hasznosabb jelzést részesíti előnyben, a főemlősöknél viszont nem figyeltek meg ilyen mintázatot. Az új eredmények alapján a mássalhangzók iránti elfogultság nem kizárólag emberi sajátosság: az emberi beszédnek rendszeresen kitett kutyák agya is így bonthatja szószintű egységekre a hangfolyamot. Ez tovább árnyalja a korábbi ELTE-kutatások képét, amelyek szerint a kutyák különbséget tesznek nyelvek között, és egyes ismert kifejezések hallatán azok mentális reprezentációját is előhívják.