Horvát kisváros, ahol vízesések választják el a házakat

Horvátország belsejében, Zágráb és a Plitvicei-tavak között fekszik Slunj. Rastoke városrészében a víz az utcák és a házak között zúdul alá: fahidak, mohás sziklák, évszázados vízimalmok és vízesések fogadják a látogatót. A helyet gyakran a Plitvicei-tavak kistestvéreként emlegetik a mésztufagátak miatt, de itt a zuhatagok lakott településen bontakoznak ki. A Slunjčica több ágra szakad, és mésztufagáton, kisebb zuhatagokon át ömlik a Koranába; a vízfolyások szigeteket formálnak, ezekre házakat és malmokat építettek. A turisztikai hivatal szerint 23 vízesés van, a legismertebbek a Buk, a Vilina kosa és a Hrvoje-vízesés.

A település története legalább a 17. századig nyúlik vissza. Gabonát őröltek, a vizet ruhamosásra is használták, házakat a vízesések fölé emeltek. Az 1960-as években még 22 vízimalom, négy kallómalom és több hagyományos mosóberendezés működött; 1969-ben műemléki védelem alá került. A Jareb család malmában a molnárok életébe lehet bepillantani, és helyben őrölt liszt kapható; a malmok egy része ma vendéglátóhely vagy lakóház, mások magántulajdonban vannak. Körülbelül 2,5 kilométeres, egy-három órás sétaút vezet Rastokén. A sétány egy része ingyenes, a Vodene Tajne útvonal egyes szakaszaiért és a magánudvarokért belépő kellhet. Ősszel a növényzet sárga, narancs és vörös árnyalatokra vált; éttermi teraszokról a vízesésekre nyílik kilátás.