Európa nagy részén tovább drágultak a lakások, Magyarországon kevés új otthon épül
Európában továbbra is komoly lakhatási megfizethetőségi gondot okoz, hogy a lakásárak gyorsabban emelkednek, mint ahogy a kínálat bővül. A Deloitte vizsgálata szerint a 22 elemzett európai ország közül 19-ben drágultak a lakások 2025-ben. Romániában és Horvátországban 14 százalékot meghaladó növekedést mértek, Magyarországon pedig 10 százalék fölé került az éves drágulás. A vizsgált városok csaknem felében egy átlagos lakás megvásárlásához több mint tíz évnyi teljes bruttó jövedelemre lenne szükség.
Az új lakások országos átlagos négyzetméterára Luxemburgban volt a legmagasabb, 9160 euróval, ezt Csehország követte 5412 euróval. Városi összevetésben München vezette a rangsort 11 200 eurós négyzetméterárral. Magyarországon az új lakások átlagosan 3438 euróba kerültek négyzetméterenként, Budapesten pedig 4291 euró volt az átlagár. A fővárosi bérleti piac a régióhoz képest kedvezőbbnek számított, az átlagos bérleti díj 14,1 euró volt négyzetméterenként.
A magyar lakáspiac helyzetét különösen nehezíti az alacsony építési volumen. 2025-ben mindössze 12 ezer új lakást adtak át, ami ezer lakosra vetítve 1,26 lakás, a vizsgált országok legalacsonyabb értéke. Közben a kiadott építési engedélyek száma 37 százalékkal, 28 ezer fölé nőtt. Ez európai összevetésben kiemelkedő bővülés, de az átadott lakások száma alapján Magyarország továbbra is a rangsor alsó harmadában maradt. Az Európai Bizottság 2026 szeptemberében az Affordable Housing Act tervezetével is reagált a kontinens lakhatási válságára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔