A 600 éves kasmíri Wazwan lakoma alkalmazkodik a modern élethez

A Wazwan a kasmíri esküvők egyik legfontosabb hagyománya: többfogásos, főként birkahúsból készülő lakoma, amely egyszerre fejezi ki a vendéglátó család társadalmi helyzetét és a kasmíri identitást. A szokás a 14. században érkezett a völgybe Közép-Ázsiából, amikor az uralkodók képzett szakácsokat telepítettek a térségbe a később híressé vált szőnyeg- és sálkészítő mesterekkel együtt.

A hagyományt ma is olyan szakácscsaládok őrzik, mint a Srinagar óvárosában élő Wazpora közösséghez tartozó Ghulam Nabi Baba. A 74 éves séf szerint kezdetben mindössze hét birkahúsos fogás alkotta a lakomát, mára azonban mintegy húsz étel szerepelhet a menüben. Az elkészített hús mennyisége és a fogások száma gyakran a család anyagi lehetőségeit jelzi: Baba egyik különösen nagy esküvőn 4500 kilogramm húst főzött, míg egy átlagos lakodalomhoz körülbelül 200 kilogramm szükséges.

Az alaptechnikák alig változtak. A fűszerezett húst kézzel, fakalapácsokkal puhítják, majd lassan, fatűzön főzik meg. A modern élet ritmusa azonban átalakítja a szakmát: Baba fia már nem vállal éjjel-nappali esküvői szolgálatot, hanem éttermet nyitott. Így a családi örökség nem szűnik meg, hanem új környezetben alkalmazkodik a mai életformához.