Mesterhármassal villant a Club Brugge olasza a San Siróban – de a német válogatottat választhatja
Ötször gyorsabban nő az online kiskereskedelem, mint a teljes kiskereskedelmi forgalom Magyarországon: a KSH friss adatai szerint augusztusban a teljes piac 2,4, az online kereskedelem pedig 12 százalékkal bővült éves összevetésben. A PwC adatai szerint 2025-ben a külföldi székhelyű kereskedők – köztük kínai és más európai szereplők – már a hazai online termékforgalom közel 18 százalékát és az online rendelések 24 százalékát adják, tavaly ez még 17, illetve 21 százalék volt. Az importforgalom elérte a 375 milliárd forintot, amelyből 195 milliárd forint a Temuhoz kötődött, egy év alatt 62 százalékkal növekedve – a nemzetközi platformok tehát már nem a piac külső kihívói, hanem meghatározó szereplői. A szakértők szerint a magyar webáruházak ma már akkor is nemzetközi versenyben indulnak, ha kizárólag itthon értékesítenek, mert a külföldi szereplők ott vannak a vásárlók telefonján. A technológiai, logisztikai és marketingberuházások jelentős mérethez kötődnek, ezért a külföldi terjeszkedés a tartós növekedés és a hazai versenyképesség egyik feltétele: nagyobb vásárlói bázist és bevételt, méretgazdaságosságot teremt, amelyből további fejlesztések finanszírozhatók. A harmadik alkalommal átadott HungarEcomm Stars idei, 40 vállalatot felvonultató listájának több mint kétharmada külföldi piacokon is értékesít; a terjeszkedés három legnépszerűbb célországa Horvátország, Románia és Szlovákia. A Growww Digital ügyvezető partnere, Szabó László szerint a globális versenyre nemcsak védekezéssel, hanem terjeszkedéssel is válaszolni kell, a vezető szereplők pedig az e-kereskedelmet egységes üzleti rendszerként, egyre hangsúlyosabb omnichannel-szemlélettel fejlesztik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔