Egyházi iskolák szerepéről tartott kerekasztalt a Szent István Intézet november 4-én Budapesten
A Szent István Intézet november 4-én a budapesti Márai Sándor Kulturális Központban tartotta a „Keresztény oktatás vagy nevelés? Az egyházi iskolák szerepe” című kerekasztal-beszélgetést. Résztvevője volt Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának főtanácsadója és a Ciszterci Iskolafenntartó főigazgatója; Zsódi Viktor SchP, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke; valamint Nádor Koppány Zsombor, az intézet kutatási igazgatója. A beszélgetést Puskás Balázs, az intézet vezető kutatója moderálta, a programot Nádor nyitotta meg. Barsi Balázs OFM köszöntőlevelét is ő olvasta fel: a ferences szerzetes a keresztény nevelés középpontjába az emberi személy méltóságát állította, és azt írta, tudást csak tiszteleten és szereteten alapuló kapcsolatban lehet átadni, a szabadság pedig a szeretet szempontjából való választás. Kiemelte a személyes nevelést, valamint azt, hogy a kérdés az egyetemeken és a kollégiumokban is fontos.
A résztvevők személyes történeteken keresztül mutatták be a nevelés hosszabb távú hatását. Rubovszky egy szakmunkásképzőben tanított egykori diákjáról beszélt, aki évekkel később egy benzinkútnál ismerte fel, és a tanárnő biztatását említette meghatározóként. Zsódi egy volt tanulóról mesélt, akivel iskolásként nem volt könnyű a kapcsolata, később mégis kiderült róla, hogy otthon reggelente evangéliumot olvas fel a feleségének. A beszélgetésen egyetértés volt abban, hogy a jegyek, a versenyeredmények és a továbbtanulási adatok számítanak, de önmagukban nem írják le, mit ad az iskola; a tartós kapcsolatok, a közösség és az életvezetéshez kapott útravaló is lényeges. Az egyházi iskolák számáról nem adható minden településre érvényes válasz: a helyi szükségleteket kell nézni, egyes intézmények közösségi kapaszkodót és társadalmi mobilitást is jelentenek. Zsódi a szerzetesi iskolák küldetésében a személyes kísérést emelte ki. Nádor szerint világnézetileg semleges oktatás nem létezik, az egyházi egyetemek identitásuk vállalása miatt nyomás alá kerültek; nem csak keresztény oktatók taníthatnak ott, de az intézménynek következetesen képviselnie kell világnézetét. A zárókörben több időt kértek a pedagógusok közös munkájára és a diákok kísérésére, az identitás erősítésére és méltóbb közbeszédre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔