Szent László csontmaradványa lehet a mezőkövesdi plébánián őrzött ereklye
Egy mezőkövesdi plébánia szekrényében, egyszerű fémdobozban több mint fél évszázadon át őriztek egy csontdarabot, amelynek tintával írt latin felirata szerint az Szent László király lábszárcsontjából származik. A leletet 2024-ben Novák István, a Szent László Plébánia plébánosa mutatta meg Dinyési János helytörténésznek. Mivel az ereklye eredetét a felirat önmagában nem bizonyította, a kutatók természettudományos vizsgálatokkal próbálták ellenőrizni a hitelességét.
A mannheimi CEZA laboratórium radiokarbonos elemzése szerint a csont 995 és 1149 közé datálható. Ez összeegyeztethető Szent László életével, aki 1095-ben halt meg. Az antropológiai vizsgálat alapján egy erős testalkatú, magas férfi sípcsontjának darabjáról van szó, ami szintén nem mond ellent a középkori uralkodóról ismert képnek.
A döntőbb összevetést genetikai vizsgálatok tették lehetővé. Szent László történeti forrásokkal jól igazolt koponyaereklyéjét a győri székesegyházban őrzik, a gótikus hermában; ennek genetikai adatait 2022 és 2023 között a Szegedi Tudományegyetem és a Magyarságkutató Intézet közös kutatócsoportja állapította meg. Az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében a mezőkövesdi csontot ezekkel az adatokkal vetették össze. Az eredmények alapján nagy valószínűséggel valóban Szent László földi maradványáról lehet szó, noha a király nagyváradi sírja már régen elpusztult.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔