Volt alternatívája a magánnyugdíjpénztárak elvételének a nyilvánosságra hozott 2010-es jegyzőkönyvek szerint

A nyilvánosságra hozott 2010-es kormányülési jegyzőkönyvek szerint az akkori Orbán-kormány tudatos figyelemeltereléssel, a szakmai figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva döntött a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról. A kabinet szándékosan tartotta napirenden a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, elfedve a pénztárak bekebelezését. Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a különadó egyes elemeit, a kabinet rögzítette: gazdasági kérdésekben a testületnek nem lehet hatásköre, és a járulékokról tilos népszavazást tartani. Navracsics Tibor akkori miniszter felvetette a gazdasági szükséghelyzet kihirdetését is az alkotmányossági kontroll kizárására, ám ezt elvetették.

A dokumentumok szerint volt szakmai alternatíva: Szász Károly, a PSZÁF akkori elnöke a demográfiai okokból fenntarthatatlan állami modell helyett a kétpilléres rendszer megőrzését és állami magánpénztár indítását javasolta, de ezt lesöpörték. Helyette a felosztó-kirovó elnevezést „munkafedezeti nyugdíjrendszerre” cserélték, az alapot pedig a miniszterelnök kérésére az államadósság csökkentéséhez igazodva nevezték el. Végül több mint hárommillió ember lépett vissza az állami rendszerbe, míg a kitartó mintegy százezer tag egyéni számláin a hozamok révén mára jelentős vagyon halmozódott fel.