A NATO oroszországi mélységi csapásokkal egészítené ki védelmi stratégiáját
A NATO az ukrajnai háború és az Egyesült Államok idei, Irán elleni fellépésének tapasztalatai alapján alapjaiban alakíthatja át az Oroszországgal szembeni védelmi stratégiáját. A szövetség vezető katonai tisztviselői júniusban először tartottak kifejezetten a mélységi csapásmérésről szóló tanácskozást, amelyet Alexus Grynkewich amerikai tábornok, a NATO legfőbb katonai parancsnoka vezetett. Az új elképzelés szerint a szövetség egy esetleges támadás első hullámának megállítása után nem csupán a saját területét védené, hanem az orosz hátországban is megsemmisítené a támadó hadsereget támogató létesítményeket.
A lehetséges célpontok között katonai bázisok, lőszerraktárak, távoli repülőterek, ipari üzemek és kritikus infrastruktúra szerepelhetnek, akár több ezer kilométerre a NATO határaitól. Nukleáris fegyverek bevetésével a tervek nem számolnak. A stratégia megvalósításához nagy mennyiségű precíziós fegyverre lenne szükség: az Egyesült Államok Tomahawk robotrepülőgépeket és ATACMS rakétákat fejleszt, az európai szövetségesek pedig a Storm Shadow, a SCALP és a Taurus készleteit bővítenék. Fabian Hoffmann szerint Európában húsz gyártó részvételével legalább 48 alacsony költségű robotrepülőgép-projektet jelentettek be, de ezek fejlesztése éveket vehet igénybe. A legnagyobb kérdés az, hogy az európai politikusok vállalnák-e egy ilyen ellencsapás kockázatát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔