„Tudtuk, hogy meg fogja ölni” – hat hazai tragédia és az isztambuli egyezmény hiánya
Az Isztambuli Egyezmény hiánya és a hazai ellátórendszer hiányosságai súlyos tragédiákhoz vezettek olyan esetekben, ahol a hatóságok a bántalmazás egyértelmű jelei ellenére sem biztosítottak védelmet. 2015 júliusában Budapesten egy férfi a negyedik emeleti gangról dobta le hat hónapos kisfiát, majd utána ugrott. Az édesanya, Seres Barbara hiába fordult korábban a hatóságokhoz a férfi életveszélyes fenyegetéseivel: a rendszer kötelező mediációt és láthatást erőltetett, amelynek helyszínén a gyilkosság történt. Seres azóta az Áldozatsegítő Projekt alapítójaként küzd az egyezmény ratifikálásáért, amelynek 31. cikke kötelezővé tenné a bántalmazás figyelembevételét a felügyeleti jogoknál.
Hasonló mulasztások vezettek Lakatos Gabriella 2022 februári tragédiájához is Kemecsén, ahol volt barátja, Gyöngyösi Attila puszta kézzel kinyomta mindkét szemét. A férfit korábbi emberrablás után sem tartóztatták le, nyomkövetőjét jó magaviseletre hivatkozva levették a támadás előtt, a tárgyaláson pedig védőfal nélkül szembesítették áldozatával. Az Isztambuli Egyezmény azonnali kockázatelemzést, szigorú távoltartást és védett bírósági környezetet garantálna a másodlagos viktimizáció megelőzésére.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔