Ismeretlen régészeti kultúra erődített településeit találták meg Kamcsatkán
A Kamcsatka-félszigeten eddig ismeretlen régészeti kultúra kiterjedt, erődített településhálózatát azonosították az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének, a szentpétervári Ermitázsnak és más intézményeknek a kutatói. A Kamcsatka folyó alsó folyásánál, a Kumrocs-hegyvonulat közelében műholdfelvételeken több mint 65, geometrikus pontosságú, négyzet alakú komplexumot találtak. A 30–35 méter oldalhosszúságú építményeket mintegy másfél méter magas sánc és külső árok vette körül.
A 2013 és 2019 között végzett ásatások, főként a Kljucsi közelében fekvő Naksa lelőhelyen és az Azsabacsja folyó torkolatánál, igazolták, hogy a formációk mintegy ezer négyzetméteres, erődített udvarházak maradványai. Egy-egy épületegyüttesben 100–150 ember élhetett, a legsűrűbben lakott területeken pedig akár ezren is lakhattak, ami szervezett társadalmi hierarchiára utal. A települések körüli több száz gödröt korábban védelmi létesítményeknek hitték, valójában azonban halat erjesztettek bennük a kutyák takarmányozására. A kutyatartás azért volt nélkülözhetetlen, mert a lakosok akár 300 kilométerre is eljutottak erőforrásokért. A kultúra elszigeteltségét mutatja, hogy fazekasságot alig ismertek. A Kszudacs vulkán Kr. u. 4. század közepi kitörése után a térség elnéptelenedett, és mintegy másfél ezer évig szünetelt az emberi jelenlét. A folyóvölgyekbe a 15. században tértek vissza a közösségek, míg településeik fennmaradó társadalmi rendszere a Kamcsatka Orosz Birodalomhoz csatolásával szűnt meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔