Jelentős szerepet játszott az ember okozta felmelegedés a himalájai áradásokban egy kutatás szerint

Egy nemrégiben közzétett tudományos vizsgálat megállapításai szerint az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás közvetlen és meghatározó szerepet játszott a pusztító himalájai áradások kialakulásában. A kutatók elemzése rámutatott, hogy a globális felmelegedés következtében megemelkedő hőmérséklet alapjaiban rendítette meg a magashegységi környezet kényes geológiai egyensúlyát. A tartós melegedés drasztikusan destabilizálta az érintett hegyoldalak permafrosztját – a tartósan fagyott talajréteget –, valamint azokat a masszív jégtömegeket, amelyek évszázadokon át természetes kötőanyagként rögzítették a meredek sziklafalakat. Amikor ezek a fagyott támaszok meggyengültek, hatalmas kőzettömegek omlottak a mélybe.

A lezúduló szikla- és jégtömegek a folyómedrekbe érve gátat képeztek, majd a felgyülemlett víz átszakította a torlaszokat, ami katasztrofális árhullámokat és iszapfolyamokat indított el a völgyek felé. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a tragédia világosan szemlélteti: az emberi eredetű felmelegedés közvetlenül vált ki hirtelen, életveszélyes geológiai katasztrófákat a világ legmagasabb hegyvidékein. A fagyott talaj felolvadásával a sziklák természetes kötése megszűnik, így a hasonló hirtelen kőzetomlások és hegyomlások kockázata a jövőben ugrásszerűen megnő.

A kutatás arra figyelmeztet, hogy a himalájai permafroszt és jégmezők degradációja nem elszigetelt jelenség, hanem súlyos veszélyt jelent a hegyvidéki településekre, az ott élő közösségekre és a völgyekben futó kritikus infrastruktúrára, például az utakra és vízerőművekre is. A tudományos következtetések szerint az emberi üvegházhatású gázkibocsátás nélkül a permafroszt nem gyengült volna meg ilyen végzetes mértékben, így a sziklaomlás és a nyomában fellépő áradás közvetlenül a klímaváltozás számlájára írható.