1789-ból származó, eddig ismeretlen térkép került elő Odessza török kori erődjéről
Olekszandr Volok ukrán kutató történelmi archívumokból hozta nyilvánosságra a mai Odessza helyén állt oszmán erőd, Hadzsibej 1789-ben készült, eddig ismeretlen térképét. Andrij Krasznozhon szerint a tervrajz tisztázza a védmű pontos helyét és alaprajzát: az alapozás poligonális volt, igazodva a korabeli oszmán katonai építészethez és a terephez. A dokumentum megerősíti a Primorszkij körút környéki ásatások hipotéziseit: a vár a tengerparti sétány felső részén, a sziklafalhoz közel, két vízmosás között félúton állt. Itt 14. és 18. századi rétegeket, erődítménydarabokat, fegyvermaradványokat és ólomlövedékeket tártak fel.
A rajz polgári épületeket is ábrázol, köztük Aszporidisz görög vállalkozó kávéházát a Hadzsibejből kivezető főút mentén, a mai Hrecka és Jevropejszka utcák sarkán, gazdasági épületekkel, lakóházakkal és kerítéssel. Krasznozhon szerint a részletesség összefügghet azzal, hogy az orosz tisztek 1789-ben itt ünnepelték az erőd bevételét. A térkép kurgánokat jelöl a történelmi központban; az egyik legjelentősebb a mai Uszpenszka utca kezdeténél állt. Török világítótornyot is feltüntet a Langeron-fok feletti sziklafalon.
A Fekete-tenger északi partja a 18. század második felében orosz–oszmán küzdelem színtere volt. A település a 14. században a Litván Nagyfejedelemség, majd a Krími Kánság, végül az oszmánok alá került; a törökök masszív erődöt emeltek az öböl fölé a kereskedelem ellenőrzésére és az orosz betörések megakadályozására. Az 1787–1792-es orosz–török háborúban José de Ribas (Oszip Gyeribasz) spanyol származású admirális vezetésével az orosz csapatok és a fekete-tengeri kozákok 1789 szeptemberében elfoglalták a várat; a terület az 1792-es jászvásári békével került II. Katalin uralma alá. A sérült erődöt lebontották, 1794-ben megkezdődött a modern Odessza és a kikötő építése. Az 1789-es térkép az utolsó oszmán védművet örökíti meg a birodalmi kikötőváros előtt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔