Egy ritka azték kézirat majdnem két évszázad után tért vissza kölcsönbe Mexikóba

Az azték civilizáció felemelkedését és bukását képírásos jelekkel elmesélő Codex Azcatitlan két lapja most a mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeumban tekinthető meg, miután Franciaország kölcsönbe visszaküldte a kéziratot a két ország kapcsolatainak 200. évfordulója alkalmából. A 16. század közepén, közvetlenül a spanyol hódítás után íródott, 25 európai pergamenlapból álló kódex az Aztlanból – a mítoszi őshazából – Tenochtitlanba, a mai Mexikóváros elődjébe vezető vándorlást, majd a birodalom keresztény hódítók általi bukását ábrázolja élénk vörös, kék, zöld és sárga színekkel, tollas fejdíszes harcosokkal és piramistemplomi rituálékkal. A kéziratot eredetileg a francia kutató, Joseph Marius Alexis Aubin hozta Franciaországba még korábban, majd a franciamexikói gyűjtő, Eugene Goupil özvegye adományozta a Francia Nemzeti Könyvtárnak 1898-ban, amely azóta több mint egy évszázada őrzi. A megnyitón Emilia Mendoza, a hnahnu közösség tagja "lopásnak" nevezte az eredeti elvitelt, Roberto Velasco külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, a kiállítás "egy népet egyesít újra a kollektív emlékezetével". Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum tavalyi látogatásakor személyesen kérte Emmanuel Macron francia elnököt a Codex Azcatitlan és egy másik becses kézirat, a naptárakat bemutató Codex Borbonicus végleges visszaadására; utóbbit a francia nemzetgyűlés könyvtára őrzi. Mexikó 2018 óta több mint 16 200 gyarmati kori kulturális tárgyat szerzett vissza külföldről, Párizs azonban egyelőre csak kölcsönzésbe egyezett bele, a végleges hazatelepítést elutasítja. A cikk felidézi azt is, hogy 1982-ben egy mexikói jogász, Jose Luis Castaneda ellopott egy harmadik kéziratot, a Codex Tonalamatlt a francia könyvtárból, amit azóta is Mexikóban tartanak, jelezve, mennyire régóta feszült ez a kulturális vita a két ország között.