Modern technológiával tárják fel a viking rúnakövek kapcsolatrendszerét
Dániában 2027-ben átfogó, ötéves kutatási program indul a viking kori rúnakövek vizsgálatára. A Dán Nemzeti Múzeum vezetésével zajló projekt 4,2 millió dán korona támogatást kapott az Augustinus Alapítványtól, és részt vesz benne a Koppenhágai Egyetem, az Aarhusi Egyetem, a Svéd Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal, valamint több helyi múzeum is. A kutatók az ország mintegy 260, 600 és 1100 között keletkezett rúnakövét elemzik, hogy az elszigetelt emlékek helyett egy összefüggő társadalmi és politikai hálózat rajzolódjon ki.
A nagy felbontású 3D-szkennelés a faragók munkájának apró nyomait is rögzíti: vizsgálható lesz például a véső dőlésszöge, a kalapácsütések ereje és a vájatok távolsága. Ezek alapján a kutatók a kézírás-azonosításhoz hasonló módszerrel különíthetik el az egyes mestereket. A technika eredményességét egy 2023-as tanulmány már igazolta: megállapították, hogy a nagyobbik jellingi rúnakövet és a læborgi emlékművet ugyanaz a mester, Ravnunge-Tue faragta. A jellingi követ Kékfogú Harald rendelte meg, a lelet pedig arra utalhat, hogy édesanyja, Thyra királyné jelentősebb szerepet játszott a dán királyság kialakulásában, mint korábban gondolták.
A program geofizikai módszerekkel azt is feltárja, hol állhattak eredetileg a kövek, amelyeket az évszázadok során gyakran elmozdítottak. Így kiderülhet, hogy kereskedelmi utak, gazdaságok vagy temetkezési helyek közelében emelték-e őket, és kegyeleti, jogi, vallási vagy hatalmi üzenetet közvetítettek-e. A kutatás a tulajdonjogok, a kereszténység terjedése és a kisebb királyságokból kialakuló dán monarchia történetét is árnyalhatja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔