Dokumentumfilm idézi fel az 1956-os megemlékezések útját Nagy Imre újratemetéséig
Elbert Márta dokumentumfilmje azt a rövid, mégis történelmi jelentőségű időszakot idézi fel, amelyben Magyarország az 1956-os forradalom emlékének rendőri elfojtásától eljutott Nagy Imre nyilvános újratemetéséig. A film archív felvételeken keresztül mutatja meg, hogyan változott meg alig egy év alatt a politikai és társadalmi légkör.
1988-ban még gumibottal oszlatták fel azokat, akik az 1956-os eseményekre akartak emlékezni. Ez jelezte, hogy a kommunista államhatalom továbbra sem tűrte a forradalom nyilvános vállalását, és erővel próbálta fenntartani a hivatalos történelmi értelmezést. Egy évvel később azonban már tömegek előtt lehetett megemlékezni a kivégzett miniszterelnökről.
1989-ben mintegy 250 ezren gyűltek össze a Hősök terén, hogy búcsút vegyenek Nagy Imrétől és mártírtársaitól. A dokumentumfilm ennek az átalakulásnak a képeit rendezi egymás mellé: a megemlékezők elleni fellépést és a nemzeti gyász nyilvános, tömeges eseményét. A felvételek azt érzékeltetik, milyen gyorsan vált az addig tiltott emlékezet a rendszerváltozás egyik meghatározó közös tapasztalatává.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔