Dán sertéstelepeken feltárt szabálytalanságok és rendkívüli antibiotikum-használat az egész uniós sertéspiacot is érintheti
A dán élelmiszer-biztonsági hatóság (Fødevarestyrelsen) 2024 őszén 50 sertéstartó gazdaságot és 20, sertéstartással foglalkozó állatorvost célzottan ellenőrzött. A gazdaságok 44 százalékánál, 22 telepen szankciót vont maga után, hogy megsértették az állatgyógyászati készítmények – köztük az antibiotikumok – alkalmazásának előírásait. A nagyon korai kezelések többségét állatorvos írta elő, tehát nem minden beavatkozás volt jogellenes, a rendkívüli gyakoriság azonban állategészségügyi és járványvédelmi gondokra utalhat. Christian Strøyer szerint aggasztó, hogy a vizsgált állományok jelentős részében szinte minden malac már az első napokban antibiotikumot kapott; a 44 százalékos arány célzott mintából származik, nem reprezentatív a teljes ágazatra. Dánia malacelőállításra szakosodott, a felnevelt állatok nagy része más uniós hizlalókon landol. 2025-ben rekord, mintegy 16,8 millió élő sertést exportáltak, túlnyomórészt továbbhizlalásra. Lengyelország kb. 7,8, Németország 7,3 milliót vásárolt, együtt a kivitel mintegy 90 százalékát. Németországba 2025-ben 9,71 millió malac érkezett külföldről, ebből 7,33 millió Dániából (több mint 75 százalék), a többi főként Hollandiából. Lengyelországban 2024-ben az importált malacok több mint kilenctizede dán volt; 2025-ben a szállítások nőttek. 2026 január–augusztusában Németországba 6,5 millió malac jött, 4,93 millió Dániából (76 százalék), Hollandiából 23,5 százalék. A 2025-ös német és lengyel dán szállítmány együtt kb. 15,1 millió állat. Az uniós 2019/6 rendelet 107. cikke tiltja az antimikrobiális szerek rutinszerű használatát és azt, hogy higiéniai vagy tartási hiányosságokat ellensúlyozzanak vele; a megelőző kezelés csak kivételesen, egyedi állatokra vonatkozhat. Az indokolatlan antibiotikum-használat rezisztens baktériumok terjedését segítheti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔