A Költségvetési Tanács értékelte Magyar Péterék 2027-es költségvetési tervezetét
A Költségvetési Tanács értékelése szerint a 2027-es költségvetési tervezet 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg 2026-ra 1,7 százalékos bővülést vár. A testület szerint a növekedést a stabil belső fogyasztás, a magas foglalkoztatás és a reálbérek emelkedése támogathatja, ugyanakkor a kedvezőtlen világgazdasági környezet lefelé mutató kockázatot jelent. A prognózis a piaci várakozások középértékéhez közel, kissé az alatt helyezkedik el.
A tervezet a kormányzati szektor eredményszemléletű, ESA-hiányát 2027-ben a GDP 4,9 százalékára teszi, szemben a 2026-ra meghatározott 7,5 százalékos céllal. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5102,7 milliárd forint lehet, 42 483,8 milliárd forintos bevétel és 47 586,5 milliárd forintos kiadás mellett. A 4,9 százalékos hiánycél uniós jogi összhangját az új középtávú költségvetési-strukturális terv biztosíthatja, ha azt az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja. A KT továbbra is szükségesnek tartja, hogy a hiány később 3 százalék alá csökkenjen.
A kiadások fedezésére a tervezet a GDP 1 százalékának megfelelő többletforrást irányoz elő. Ennek része az extraprofitadók fenntartása, a társasági adó és az innovációs járulék emelése, az ökoadók növelése, valamint egy új vagyonadó bevezetése. Nem vezetik be a 14. havi nyugdíj második heti részletét, és korlátozzák az anyák személyijövedelemadó-mentességét: a 40 év feletti, kétgyermekes anyák mentessége elmarad, a kedvezményhez pedig havi bruttó 1 millió forintos felső jövedelmi határ kapcsolódik. A tervezet ugyanakkor adójóváírást adna a minimálbér kétszereséig, ami a minimálbérig 9 százalékos effektív szja-kulcsot jelent, emellett emelné az alacsony nyugdíjakat, bevezetné a nyugdíjas SZÉP-kártyát, megduplázná a családi pótlékot, valamint béremelésekkel és magasabb egészségügyi kiadásokkal számol.
A tanács hiányolja, hogy a zöld célok részletesen főként a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, illetve az Élő Környezetért Felelős Minisztérium fejezeteiben jelennek meg. A tervezett államadósság 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődne, de az „állami vagyon növelését szolgáló tartalék” kockázatot jelenthet. A KT szerint ennek 1 millió forintos, felülről nyitott előirányzatának felhasználási céljáról a kormánynak tájékoztatnia kellene az Országgyűlést. A testület az MNB előrejelzései és nemzetközi tapasztalatok alapján jelenleg nem látja szükségesnek a jegybank feltőkésítését.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔