Felnőttkorban is bármikor kialakulhat allergia

Az allergia nem feltétlenül gyermekkorban jelentkezik először: akár több évtizednyi teljes tünetmentesség után is kialakulhat. A szervezet egy korábban ártalmatlannak tartott anyagot egyszer csak veszélyesnek érzékelhet, így panaszok jelenhetnek meg olyan ételek, pollenek vagy állatok közelében, amelyek korábban semmilyen gondot nem okoztak. Az allergiára való hajlam részben öröklött lehet, de a tünetek megjelenésének időpontját és körülményeit számos környezeti, egészségi és immunológiai tényező befolyásolja.

A háttérben állhat az immunrendszer működésének megváltozása, egy fertőzés, a hormonháztartás átalakulása vagy akár egy kullancscsípés is, bár sok esetben nem lehet pontosan azonosítani a kiváltó okot. Az allergiás reakció során a szervezet ártalmatlan anyagok ellen indít védekezést, amelyben az IgE ellenanyag és a hisztamin is fontos szerepet játszik. Ennek következménye lehet tüsszögés, könnyezés, orrfolyás, viszketés, duzzanat, bőrtünet vagy emésztőrendszeri panasz, súlyos esetben pedig életveszélyes anafilaxia.

A cikk egy kutatást is ismertet, amely kapcsolatot talált a koronavírus-fertőzés és a később kialakuló asztma, illetve allergiás nátha magasabb kockázata között. Az oltás a vizsgált csoportokban alacsonyabb kockázattal társult, de ez nem bizonyítja, hogy minden fertőzés allergiához vezet, vagy hogy az oltás biztosan megelőzi azt. Más légúti vírusok, például az RSV és a rhinovírusok, valamint a korai életkorban alkalmazott antibiotikumok lehetséges szerepét szintén vizsgálják.