XIV. Leó pápa Franciaországban: nagy tömegek várhatók

XIV. Leó pápa péntektől négy napot tölt Franciaországban: Párizsba, Lourdes-ba és Metzbe látogat. Az 1905-ös egyház–állam szétválasztás óta világi hagyományú az ország, most „pápa-láz” van. Szombaton mintegy egymillió embert várnak Párizs utcáira a Concorde téri szabadtéri misére; hatszázezer jegyes tölti meg a Champs-Élysées-t a Diadalívig, sokan jegy nélkül mennek. Metróállomásokat zárnak, a templomokon a pápa portréi és vatikáni zászlók vannak.

Olivier Roy politológus szerint Leó hívők és nem hívők körében is népszerű, Donald Trump amerikai elnökkel való konfliktusa pedig az egyházon túlmutató erkölcsi súlyt adott neki. Az elnökválasztás alig több mint hat hónap múlva esedékes: a baloldal értékeli a pápa személyét, de szkeptikus az állam szerepével; a szélsőjobb üdvözli a katolicizmus láthatóságát, de ellenzi a metzi vallásközi találkozót, mert az iszlámot a kereszténységgel egy szintre helyezi. Az elnök a szétválasztás miatt nem vehet részt a nagy miséken.

Az utolsó állami pápai látogatás 2008-ban volt: XVI. Benedek Párizsba és Lourdes-ba ment, kisebb tömeggel. Ferenc alkalmi utakon járt Strasbourgban, Ajaccióban és Marseille-ben. Négy nap alatt tizenöt beszédet tart; a legvártabbat Metzben Emmanuel Macron vezeti fel: „Európa gyökereihez, a békéért és az egységért”. 1900-ban a katolikusok több mint kétharmada élt Európában, ma mintegy húsz százalékuk, a bíborosi kollégiumban az európaiak aránya 39 százalék.