Az Alföld talajvize és ivóvízkészlete is veszélybe kerülhet
A Meteorológiai Világszervezet szerint 2025 a folyók vízhozama alapján az elmúlt 35 év egyik legszárazabb éve volt. A globális vízkörforgás kiszámíthatatlanabbá vált, Közép- és Kelet-Európában pedig folyamatosan süllyed a talajvízszint. Magyarország különösen sérülékeny, mert édesvízkészletének jelentős része a határon túlról, folyókon keresztül érkezik. Hajnal Zsolt környezetmérnök szerint nem egyetlen aszályos évről van szó: kevesebb a csapadék, bizonytalanabb a téli hó utánpótlása, és az sem kiszámítható, mennyi víz érkezik a környező vízgyűjtő területekről.
A Tisza és más folyók medrének mélyülése tovább rontja a helyzetet, mert az alacsonyabb vízszint a környező talajvizet is lefelé húzza. Ez az ivóvízellátást is érintheti: Budapest és több település a Duna menti parti szűrésű kutakra támaszkodik, amelyek védelmét tartósan alacsony folyóvízszint mellett újra kell gondolni. A kevesebb vízben ráadásul ugyanannyi szennyvíz és ipari szennyeződés koncentrálódhat.
A mezőgazdaságban a kukorica és a napraforgó mellett már a szárazságtűrő cirok is komoly veszteséget szenvedett: egyes területeken a megszokott termésátlag mindössze 40 százalékát hozta. A talajvíz csökkenése az erdőket is pusztíthatja, a növényzet eltűnése pedig felgyorsíthatja a talajeróziót a Homokhátságon. A szakértő szerint a folyók menti, mélyebben fekvő földeken időszakosan szét kellene teríteni a vizet, a gazdák megfelelő kártalanításával.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔