Az MNB 2,5 százalékra csökkentette középtávú inflációs célját
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szeptemberben 3-ról 2,5 százalékra mérsékelte a középtávú inflációs célt, miközben az alapkamatot változatlanul 5,5 százalékon hagyta. Az új cél január 1-jétől lesz érvényes, és a jegybank szerint a kedvezőbb inflációs folyamatok, a mérséklődő várakozások, valamint a reálgazdasági felzárkózás indokolják. A döntés illeszkedik a régiós gyakorlathoz, közelebb hozza a magyar célt az Európai Központi Bank 2 százalékos értékéhez, és az MNB értelmezése szerint az euróbevezetéshez szükséges nominális és reálkonvergenciát is támogathatja.
A változásnak rövid távon nincs közvetlen kamatcsökkentő hatása, hiszen az alapkamat nem módosult. Kónya István, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora szerint ugyanakkor az új cél mellett változatlan nominális kamat magasabb reálkamatot jelent, ezért a monetáris feltételek szigorodtak. Az MNB ezzel későbbre hagyhatott egy-két kamatcsökkentést, akár még az idei évben is.
Hosszabb távon a hitelesen fenntartott, alacsonyabb inflációs cél hatással lehet a vállalatok és a háztartások beruházási, árazási és finanszírozási döntéseire. A hitelek kamatai fokozatosan követhetik a jegybanki pályát, miközben az államadósság finanszírozása is könnyebbé válhat. Az infláció azonban jövőre ismét megugorhat, ezért a 2,5 százalékos cél elérése inkább 2028-ra várható.