Kimaradt Magyarország az uniós 21,1 milliárd eurós stratégiai nyersanyagprogramból
Az Európai Bizottság 46 új stratégiai nyersanyagipari projektet választott ki 16 tagállamban, amelyek megvalósításához összesen mintegy 21,1 milliárd eurónyi beruházásra lehet szükség. Magyarországról ezúttal sem került fel egyetlen fejlesztés sem a listára: az első, 2025 márciusában jóváhagyott 47 európai projekt között sem szerepelt magyar beruházás, így a két fordulóban kiválasztott 93 stratégiai projekt egyike sem valósul meg hazánkban. Ez különösen feltűnő annak fényében, hogy a térség többi országa sikerrel szerepelt: Lengyelország három, Szlovákia és Románia két-két, Bulgária pedig egy új projektet tudhat magáénak. A szlovák beruházások között a Slovalco alumíniumgyártásának fejlesztése és egy gallium-újrahasznosítási projekt, Romániában egy magnéziumfeldolgozó és egy akkumulátor-újrahasznosító üzem kapott stratégiai minősítést.
A döntés hátterét a Kínától való függés csökkentésének igénye adja. Kína pontosan egy évvel ezelőtt, 2025. október 9-én jelentett be újabb exportkorlátozásokat a ritkaföldfémekre, amelyek végveszélybe sodorták volna az európai autóipart és a szélturbina-gyártást. Bár a korlátozások egy részének bevezetését felfüggesztették, Stéphane Séjourné, a Bizottság iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nyert haladékot tartós ellátásbiztonsággá kell alakítani: „iparunk túlélésének saját döntéseinktől, saját kapacitásainktól és saját ipari erőnktől kell függenie". A 2024 májusában hatályba lépett kritikus nyersanyagokról szóló rendelet (CRMA) célja, hogy 2030-ra az EU a saját éves felhasználásának legalább 10 százalékát kitermelje, 40 százalékát feldolgozza, 25 százalékát újrahasznosítsa, és egyetlen unión kívüli országtól se függjön 65 százaléknál jobban. A stratégiai státusz gyorsított engedélyezést jelent – a bányászati beruházásoké legfeljebb 27, a feldolgozó- és újrahasznosító létesítményeké 15 hónapot vehet igénybe –, de nem jár automatikus uniós támogatással. A most kiválasztott projektek közül nyolc Németországban, öt-öt Finnországban, Franciaországban és Olaszországban valósul meg; a 46 beruházásból nyolc kitermeléssel, 11 feldolgozással, 19 újrahasznosítással foglalkozik, és a rendeletben szereplő 17 stratégiai nyersanyagból 15-öt érintenek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔