Az USA szerint Moszkva és Kijev is kissé enged a kelet-ukrajnai területek kérdésében a háború utáni forgatókönyvben
Moszkva, Kijev és Washington küldöttsége Abu-Dzabiban ül össze: ez február óta az első háromoldalú tárgyalás az ukrajnai háború lezárásáról, Oroszország teljes körű inváziójának ötödik évfordulója közeledtével. Amerikai tisztségviselők a találkozó előestéjén azt mondták, Moszkva és Kijev a nyilvánosság előtt továbbra is távol áll egymástól, de magánban „egy kicsit rugalmasabb” abban, ki ellenőrizné a háború után Ukrajna keleti régióit. Jared Kushner, Donald Trump veje Steve Witkoff békekibocsátottal együtt az amerikai delegáció tagja; Kushner az X-en azt írta, a beszélgetés mindkét fél háború utáni biztonsági aggodalmaira irányul, és arra, hogy komolyan gondolkodjanak a háború utáni helyzetről.
A vita magja a Doneck régió, amelyet mára nagyrészt Oroszország tart. Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna adja át a még nála lévő donecki területeket; Kijev a kontaktvonal befagyasztását akarja, mert ezeket a szakaszokat a jövőbeli biztonságához elengedhetetlennek tartja. Az amerikai tisztségviselő szerint a donecki és a területi kérdés addig nem oldódik meg, amíg nem tisztázódik a háború utáni „biztonsági architektúra”, és egyiket sem lehet a másik nélkül véglegesíteni. Ukrajna számára ez azt jelentheti, hogy a szövetségesek újabb támadás esetén a segítségére sietnek; Oroszország számára a NATO kelet-európai visszavonulása, ami az európaiakat aggasztaná. A felvetett keret biztonsági konzultációkat, válságkommunikációs forródrótokat, kölcsönös deeszkalációs lépéseket és a 2022 óta lényegében szünetelő NATO–Oroszország Tanács újraindítását tartalmazza.
A februári genfi forduló eredménytelenül zárult; utána az amerikai–izraeli iráni háború elvonta Washington figyelmét. Az európaiakat nagyrészt kihagyták a béketárgyalásokból. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn azt szorgalmazta, hogy a NATO-szövetségeseket és az uniós tagokat vonják be Európa biztonsági architektúrájáról szóló érdemi vitába; Volodimir Zelenszkij elnök többször mondta, Kijev Európát is az asztalnál akarja. Az amerikai tisztségviselő szerint Washington többoldalú formátumot javasolna, hátha Oroszországot is ráveszik, noha „az oroszoknak rossz szájízük van az európaiaktól”. Trump második ciklusa alatt több fordulót szorgalmazott, kevés sikerrel; Moszkvával enyhülő hangneme aggodalmat kelt Kijevben és az EU-ban. Miután a múlt héten Washingtonban találkozott Kirill Dmitrijev kremli küldöttel, Trump „nagy, gyönyörű megállapodást” emlegetett, amely „egész Európát is érintheti”. Olekszandr Merezsko ukrán képviselő, a külügyi bizottság elnöke a BBC-nek azt mondta: Trump gyors alkut akar Ukrajna rovására, amit Kijev elutasít. Szerinte Putyint csak szankciókkal és mély csapásokkal lehet valódi tárgyalásra kényszeríteni, mert amíg a hadigépezet működik, nincs érdeke a tárgyalásban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔